2022. november 12. – Szombat

Habár már kettő túraszervezésem is volt, mint a sportegyesületben a természetjáró szakosztály vezetője (esti csillagnézés, habár itt még nem volt hivatalos, illetve egy Budai Várséta), a betegeskedés miatt a tervek ellenére csak most sikerült egy túrát megszerveznem. Igaz, csak öten vettünk részt a Holdvilág-árok körtúrán, mégis remek hangulatban telt a délelőtt és a kora délután, ráadásul nagyon szép volt és különleges maga a legendás árok. Szó szerint túlléptem a komfortzónámon és kicsit a határaimon is, amikor felmásztam tériszonyom ellenére a 10 méteres Meteor-létrán. Bevallom, elég lassan ment, kértem több biztatást is, illetve többször megremegett a lábam, mert csúszósnak éreztem a cipőm, de megcsináltam. Ezután fel-le bolyongtunk 500 m szint különbséggel, közben sokat nevettünk és élveztük a páratlan időt és a kilátást. 

Legyenek útjaid hepehupásak, kanyargósak, elhagyatottak és veszélyesek, de vezessenek el a legnagyobb csodákhoz. Hegyeid nyújtózzanak fel a fellegek fölé.

Edward Abbey

Kellemesen elfáradtam, habár volt még bennem energia, mégis féltem, hogy fogom bírni délután az El Greco kiállításon a csámborgást Ridával. Nos, jelentem, remekül bírtam a sétát, habár este már leszakadt a lábam, mégis az egyik legjobb kiállítás volt. Annak ellenére, hogy El Greco művei elég szürkék voltak, én valahogy színesebb képekre emlékeztem, Ridával egészen jól megszakértettük őket. Pl. rájöttem, hogy El Greco egyes képeire post-it-et is festett. Szóval összességében elmondhatom, hogy remekül szórakoztam, minden búskomor kép ellenére sokszor nevetgéltünk és szombat este lévén tolongás sem volt a múzeumban. "Sajnos" a zárás miatt az utolsó 2-3 termen átfutottunk, még szerencse, hogy hosszan meg tudtuk nézni a korábbi 4-5 terem képeit. :D