2022. Január 16. - Vasárnap
Gyakran találkozunk a barátaimmal és akár egész délutánokat képesek vagyunk átjátszani, különböző workshopokat tartani egymásnak, közösen, kreatívan, vidáman eltölteni egy délutánt. Vannak meghatározott, egyfajta szokásaink már ezeken az összejöveteleken, kimondva-kimondatlanul....de leginkább kimondva.
#Egy mindenki ellen, mindenki ellenem
Bizony pont egy ilyen szabály az is, hogy mindig öröm van, ha nem én nyerek. Nyilván teljesen odavagyunk a konfrontatív játékokért, semmi személyes bosszú, csak azért mégis, kell néha a visszavágás. És természetesen a cél, hogy én ne nyerjek vagy a legkesebbszer nyerjek. Épp egy ilyen játékmenet végén vittem a pontokat, mikor az egyik barátnőm a legtermészetesebb módon reagált.
Anyád! Akarom mondani, gratulálok.
Nevetés, nevetés hátán. Őszinte kiszólás, mégis nem bántón.
#Fizetési felszólítás
Pont ez a barátnőm említette meg még aznap este, hogy küldött karácsonyi képeslapot, ellenőrizzem a postaládát. A képeslap mellett a postaládában pedig egy több, mint 1 hónapja lejárt fzetési felszólító levelet találtam az elektromos művektől. Érdekes, egy apró rossz hír és az egész napos jókedvem lefekvés előtt megcsappant. Aztán tovább gondolkodtam és csak ez jutott eszembe: Anyád! Akarom mondani, gratulálok...korábban vagy máshogy nem tudták jelezni, hogy véletlenül kimaradt egy számla?! Máris eszembe jutott a nevetés és én is ismét mosolyogtam.
