2022. június 19. - Vasárnap
Nagyjából 2 évvel ezelőtt fedeztem fel, hogy a Velencei-tó Pesthez közel van, olcsóbb, mint a Balaton és mégis hasonló fürdőzési és szórakozási lehetőséget kínál. Azóta pedig nincs nyáron olyan hónap, sokszor hetente akár egymásután, hogy ne lennék ott a parton és süttetném a hasam a napon a kanapés matracommal. Ezek után egyáltalán nem kell meglepődni, hogy vasárnap is Ancsikával letaláltunk tévedni Gárdonyba vonattal.
Ha megbecsülöd a jó szerencsét, amikor először elér téged, az egész sor jó szerencsét hozhat magával.
Shunmyo Masuno
#Juckófaktor maximumon
Miután Lilike javaslatára a Zebrabinga helyen kölcsönöztem, így 20 perc keresés után már választhattam is hercegnős-fék-alig-fog vagy a hátsókosaras-csúnya-repedt-üléses bringák közül. Az utóbbi választottam, mert úgy voltam vele, hogy 33 km (Velencei-tó körbe) ezen is menni fog. Ez más nekem nem táv. :) Nos Ancsika a sajátján és pedig a csúnyán tekertema bicikliúton, mikor az út melletti sporttelepen strandkéziladba bajnokságra lettem figyelmes. Amíg végiggondoltam, hogy talán az unokatesóm és/vagy a férje is itt lehet (strandkézi labdázik országos szinten), szó szerint belebotlottam az unokatesómba és a kislányába. Egyszerűen döbbenetes találkozás volt, nem tudtunk egymásról, ráadásul ők a Balatonon laknak, és mégis egymásba botlottunk. Ezek után nem volt kérdés, hogy miután körbetekertük Ancsikával a tavat, visszaadtuk a csúnyabiciklit, csatlakozunk a strandkézi csapat parti birtokához (legalább 20 nm-en ültek egy kupacban a parton) és onnan mentünk fürcsizni. Miután bajnokság is volt és kiderült, hogy 10-10 perc a két félidő, egye-fene pár férfi strandkézi meccset is megnéztünk. Az izzadt, izmos vállakon a homok...hát mondhatom, szörnyű szenvedés volt végignézni ezeket a meccseket. Habár összességében csak este 9-re értem haza, de nem tudtam mást gondolni, hogy egy igazán tartalmas hétvégém volt.
Ui: Honnan a cím? Kezdjük ott, hogy a szerencsés találkozás után kiderült, hogy a csúnyabicikli jól gurul. Később a legnagyobb tumultusban is pont akkor szabadult fel csak nekünk egy asztal, mikor le akartunk ülni ebédelni, ráadásul sikert 2 jeggyel kiérnem és haza is a Nyugati-Kelenföld között mindenféle kaller nélkül...mert hát, nem mindig "értem" el a lyukasztót.
1) Mezítláb sétálni homokban, fűben.
2) Aszfaltra rajzolni.
3) Szappanbuborékokat fújni.
4) Semmit tenni, dinnyét enni.
5) Kert moziba menni.
6) Meglátogatni a környékemen egy nevezetes helyet.
7) Olvasni fűben fekve.
8) Limonádét készíteni.
9) Szabó Ervin könyvtárba beiratkozni.
10) Megtanulni egy zongora darabot.
11) Hullócsillagokat nézni.
12) 3 szintet elvégezni a spanyol nyelvtanfolyamon.
13) 3 db könyvet elolvasni.
14) 300 km-ert biciklizni. - 42,2/300
15) Vitorlázni.
16) Fesztiválon résztvenni.
17) 1 db madaras festményt elkészíteni.
18) 3x elmenni fotózni.
19) 3x Salsa buliba menni.
20) Befesteni a hajam.
21) 5 fotókeretet megtölteni saját képekkel és kitenni a falra.
22) 3 randin résztvenni.
23) Grillezni családdal vagy barátokkal.
24) Tisza tavat biciklivel megkerülni.
25) Napfelkeltét élvezni.
26) Naplementében gyönyörködni.
27) Görkorizni.
28) Rejtvénypályázatot beküldeni.
29) Lottót feladni.
30) Valami rendkívüli programon résztvenni, ami a komfortzónámon kívül esik.
ízig-vérig felnőtt lévén a kihívásokra vonatkozóan a változtatás jogát fenntartom! :)