2022. április 18. -  Hétfő

Mikortól mondhatja az ember azt, hogy megtanult egy verset? Ugyanis hétfőn sikerült a blogom több, mint 1 hetes lemaradását bepótolnom, úgy látszott, hogy a 4 napos hosszúhétvégén sikerült a kihívásaimat is csökkenteni. Nem volt mást tennem, a megtanult verset is úgy éreztem ideje kipipálni (Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom), ugyanis már gond nélkül megy a szavalat. :) Azért nyilvánosan, mások előtt még nem próbáltam...

Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem. 

Kosztolányi Dezső

#Locsolkodás

Mindig is utáltam a húsvét hétfőket, nem igazán tudtam megélni, bár nagyon kedves szokás a locsolkodás. Ezzel együttesen nálunk húsvét hétfőre mindig elfogy valami, így szerintem nem túl izgalmas asztallal szoktuk várni a locsolókat. Volt, amikor 3 szelet kenyér maradt, idén a tojás fogyott el teljesen. Nem mondhatnám, hogy szerencsére, de ebből a szempontból nem bánatomra, locsólóink száma megcsappant, így idén már szinte csak az unokatestvéremék jöttek át hozzánk. Habár Jozsó 5 évvel fiatalabb nálam, már észrevettem az elmúlt években, hogy belenőtt abba a korba, amikor már tudunk beszélgetni. Megmutattam neki Pandikát (az autómat), ő pedig elmesélte mizujs vele. Nagyon jót beszélgettünk, ráadásul szerencsére jó a humora, így szinte könnyesen kacagtam egy-két történetén. :) Májusban folytatás következik, mert a nővérét és őt is meglátogatom Debrecenben. Már alig várom.

Ui: Délután olyannyira elkapott valami bújkáló vírus, hogy belázasodtam. Nem mértem, de felismerem, ha lázas vagyok. Teljes kedvtelenségben és rosszullétben nem volt kedvem semmihez, de aludni sem tudtam, így egy offline dologgal sikerült lefoglalnom magam. Elkezdtem olvasni Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő könyvét (szerintem már többször nekikezdtem vagy lehet el is olvastam, habár nem emlékszem rá). Szerencsére 2-3 óra alatt elmúlt a lázam, a könyvből pedig csak vagy 100 oldal maradt. Sajnos a kihívásba nem merem bevenni, mert nem tudom, hogy olvastam-e, de már jó ideje ott állt az otthoni könyvespolcomon. Annyira nem rossz, de nem is életem kedvenc könyve.

#58 nap, #30 kihívás, hátravan #22. Mielőtt 30 leszek...

1.  Elmegyek úszni AYCM kártyával a szülővárosom tanuszodájába.

2.  Megfestek vászonra egy képet. 

3.  Összesen 30 nap húsmentesen étkezem. - 13/30

4.  Önkéntesként kutyát sétáltatok.

5.  Elolvasok egy még általam nem olvasott könyvet.

6.  Elmegyek vért adni.

7.  Higéniai termékeket adományozok rászorulóknak.

8.  Lesétálom a futókört a Margit-szigeten.

9.  Elhagyok egy könyvet a városban egy kedves cetlivel.

10. Megnézek egy Mesterakadémia kurzust.

11. Összeírok 3 családi hagyományt, szokást.

12. Randira megyek.

13. Elmegyek egy koncertre vagy kiállításra, ahol nem ismerem az előadót.

14. Levelet küldök Stefnek Mexikóba.

15. Körbetekerem a Tisza - tavat.

16. 3 db Mandalát megfestek.

17. 30 km-ert biciklizek (Tisza-tó nem számít).

18. 30 km-ert túrázok az OKT-én. - 18,5 km/30 km

19. Egymás után 3 nap 11 óra előtt lefekszem aludni. - 3/3

20. Megtanulok egy verset.

21. Bejelentkezek spanyol nyelvtanfolyamra.

22. 1 hétig óránként kb. 3 percet tornázok munka közben, megmozgatom magam az ülőmunkában.

23. Elmegyek 3 Salsa buliba. - 1/3

24. 3 rejtvénypályázatra küldök be megfejtést.

25. Részt veszek egy TV vagy film forgatáson.

26. Tartok 3 szépségápolási estet. - 3/3

27. 30 napig 30 felülést csinálok minden reggel. - 11/30

28. 30 saját utazós képet beteszek a blog megjegyzésébe egy 2-3 mondatos ismertetővel. - 13/30

29. 4 kerekes görkorival megyek görkorizni lehetőleg a Városligetbe.

30. Valami rendkívüli progamon veszek részt, ami a komfortzónámon kívül esik.

Mivel már nem 18 leszek, a kihívásokra vonatkozóan a változtatás jogát fenntartom! :)