2022. február 11. - Péntek

Folyt a karantén már teljes egészében 2 napja és talán pont ezért a péntek sem töltött el kitörő örömmel, hiszen tudtam, hogy a hétvégén is itthon leszek bezárva 4 fal közé. Őszintén nem is csodálom, hogy sokan bekattannak a karantén, meg a korona hatására, szerintem kicsit én is ezen az úton vagyok. A lényeg hogy megvisel, főleg, mivel mindig úton vagyok valamerre, egyszerűen lételemem a közvetlen, társas kapcsolat. 

#Seggarc

Hogy lettem seggarc? Kivételesen itt a külső kerül előtérbe. Ültem a kis office-omban. Bizony, saját irodám van! Valahol erre vágytam, csak hát vigyázz mit kívánsz, azt nem kötöttem ki, hogy ez az iroda a munkahelyemen legyen. Szóval munkálkodom a lakásomban, amikor végigsimítom az arcom és konstatálom, hogy olyan mint a babapopsi. Lehet ez beteges, de én csak simizni tudtam a pofimat egész délelőtt és rájöttem, hogy a rendszeres krémezés, arcmosás kezdi meghozni gyümölcsét. Olyan bársonyos lett, az esti krémezés, mindenféle tisztító arcpakolás mégiscsak hatásos.

Pont ott vagyok, ahol lennem kell. 

#Munka

Hogy jutottam erre a seggarc következtetésre munka közben? Úgy érzem, hogy néha kelleőn sokat ócsárolom a munkát, főként, hogy nem mindig hoz lázba és kár tagadni, ez tényleg így van, főleg így a home officeban. Nem minden pillanatban ez a legnagyobb örömöm, azonban amikor ezen gondolkodok, valahogy mindig rádöbbenek, hogy pont ott vagyok, ahol lennem kell. A szakmám szeretem, a munkám nem mindig, de hát, van ez így. Nem marketingesként kezdtem a karrierem és ki tudja, lehet nem is akként fogom befejezni. Ugyanakkor egyfajta elégedettséggel tölt el az a tudat, hogy bárhol is dolgozzak, örülök, hogy ott az a munkaköröm és a feladatom, amit csinálok. Ha belegondolok, a mostani munkahelyemen, nem cserélnék egyik munkatársammal sem és ha esetleg másik munkaköröm lenne, valószínűleg irigykedve tekintenék a mostani munkámat végző személyre, mert ő a marketinges. Mivel jelenleg ez én vagyok, így elégedett vagyok. Az már más kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor egy másik cégnél lévő marketinges munkakört irigylek meg...Nem kell mindig elégedetlennek lenni, legalábbis úgy érzem, hogy úgy is törekedhetek többre, hogy azzal együttesen megbecsülöm azt, amim van és örülök neki. Pénteken ez az elégedettség töltött el és tett boldoggá, na meg persze a babapopsi.

Ui.: Nehéz ehhez a naphoz és bejegyzéshez egy jó videót találni, de azért sikerült. ;)